Desszert fénysebességgel

Igazi hétköznapi kényeztetés, de akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét a menüsor lezárásaként. Nem hazudok, nem több, mint 5 perc alatt készült el. Bomba siker, lehetetlenség elrontani és olyan de olyan nagyon finom és simogatóan habos. Az ötlet onnan jött, hogy még nyáron raktunk el a fagyasztóba jó sok magozott cseresznyét, anyukám elővett egy csomaggal, hazahozta és a kocsiban felejtette, felolvadt...no, legalább lehet desszertelni, gondoltam. Aztán volt még itthon 3 megmaradt tojásfehérje, amit a macaron napra tartogattam, de megmondom őszintén, tegnap nem volt idegzetem nekiállni. Általában leveles tésztát is mindig tartunk itthon, mert abból is villámgyorsan lehet mindenféle édes és sós finomságot rittyenteni, épp az ilyen helyzetekben jön jól, mint most. 

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, majd fogtam, kiterítettem, négyzetekre vagdaltam a tésztát és kivajazott muffintepsi mélyedéseibe  tömködtem őket, úgy hogy a szélei egész feljöjjenek a mélyedések falán majd megtöltöttem a cseresznyével úgy, ahogy a rétest is szoktam: a kialakított kosárka aljára kevés zsemlemorzsát (úgy 1-1 kávéskanálnyit) szórtam, erre jött úgy 1 evőkanálnyi kinyomkodott cseresznye. A cseresznye tetejére még egy pici morzsát szórtam, majd csipetnyi fahéjat minden kosárkába és pici barna cukor a tetejükre. Bedugtam a sütőbe, süldögéltek úgy 20-30 percet, amíg szép aranybarnák nem lettek és a cseresznye is szaftosan fortyogósra sült. Amíg sül, a tojásfehérjékből habot verünk. Nekem 3 megmaradt tojásfehérjém volt, ahhoz 3 evőkanál porcukrot adagoltam és egy habfixálót, ezzel fényesre mixeltem, és amikor már megsültek a sütikék, kikaptam őket a sütőből, majd gyorsan felkapcsoltam a legmagasabb hőfokra. A habot csillagcsöves nyomózsákba töltöttem, csinos íveket kanyarítottam rá és visszatoltam a jó forró sütőre 1-2 percet pirítani a habot. Nem kell kiszárítani, épp hogy csak kis színt kapjon a habkorona.
Ha elértük ezt az állapotot, kapjuk ki a sütőből, kicsit hagyjuk hűlni a formában, majd langyosan már könnyedén ki tudjuk emelni őket a tepsiből. Ropogós tészta, szaftos és pikáns gyümölcs, lágy, édes hab...kell ennél több?

Ha épp nincs tojásfehérje otthon, akkor sem kell kétségbe esni, anélkül is isteni. Kettes számú változat: kevéske marcipánt reszeljünk rá és azt is süssük meg pár perc alatt barnára. De önmagában, minden cicoma nélkül is mennyei és szinte mindenféle gyümölcsből működik.

A kedvenc mákos málnásom

A héten egy barátnőm rendelt nálam tortát és süteményt munkahelyi rendezvényre, és az egyik süti, amit készítettem, ez a mákos-málnás szelet lett. Valami "kenőcsöset" szerettek volna, ami egyben gyümölcsös is, számomra egyértelmű volt, hogy a tökéletes választás ez lesz. Aztán a visszajelzésekből ítélve, nem csak számomra volt ez evidens...:) Kimondhatatlanul jó érzés és szívmelengető ilyen sms-eket, üziket, hívásokat kapni a megrendelt tortáim és sütijeim elfogyasztása után.:) No de kanyarodjunk vissza a mákoshoz, szerintem benne minden megvan, amire az ember akkor vágyik, mikor valami gyümölcsöset enne...a tészta könnyű, puha és szinte habszerű, leheletnyit pikáns a csipet fahéjtól és citromtól, aztán következik a simogatóan lágy túrókrém, erre a szaftos, aromás málna. Lehet ennél frissítőbbet elképzelni? Nekem ez a süti tiszta "nyárízű", imádom...Igazából ezt a receptet anyukám kísérletezte ki, az egyik szülinapomra ezzel lepett meg, mivel nagy kedvencem ez a párosítás. Azóta nagyon sokszor megsütöttük, tökéletes úgy, ahogy van! Felszeletelt kép most nem lesz, mivel nem mi ettük meg. A recept egy 25x35 cm-es, szögletes kapcsos tortaformára lett "beállítva". 

Recept:

Tészta

• 6 tojás
• 12 dkg cukor
• 15 dkg darált mák (nem máktöltelék, mivel az cukrozott, de ha csak az van otthon, akkor a cukrot hagyjuk ki, és 30 dkg máktöltelékkel dolgozzunk)
• 3 evőkanál méz
• 1 citrom lereszelt héja
• fél tk fahéj

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük, a sárgájákat pedig a cukorral és mézzel habosra keverjük.  A habhoz adagoljuk a darált mákot, a citromhéjat és a fahéjat majd a cukros sárgáját is és óvatosan összeforgatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben kb. 20 perc alatt megsütjük. Feltétlenül ellenőrizzük tűpróbával.

Krém: 

• 500 g túró
• 1,5-2 dl tejszín habja 
• 2 pohár natúr joghurt
• 1 vaníliás cukor
• 2 evőkanál porcukor (ízlés szerint, ki mennyire szereti édesen)
• 2 tasak zselatin fix (instant zselatin)
• 2 csomag fagyasztott málna (800 g-os) -persze friss málnából is működik ugyanúgy

A tejszínből habot verünk, hozzáadjuk a túrót, cukrot, joghurtot és alaposan összedolgozzuk, majd a végén a 2 csomag zselatin fixet is jól elkeverjük benne robotgéppel. Muszáj alaposan eldolgozni az instant zselatint, mert ha nem keverjük el jól, akkor csomók maradnak a krémben. Ha mindez megvan, rásimítjuk a teljesen kihűlt tésztára és hűtőszekrénybe toljuk, minimum egy fél órára, hogy dermedjen. Ha megdermedt, ráhalmozhatjuk a málnát és egyenletesen elosztjuk a túrókrém tetején. Amikor fagyasztott málnát használok, akkor már előző éjszaka szűrőedénybe teszem és úgy olvasztom ki, hogy legyen ideje jól kicsepegni, ne áztassa el a krémet, mert az nem szép látvány. Ezt még lefedjük piros tortazselével és mehet újra hűlni. Pár órát mindenképp hagyjuk állni a hűtőszekrényben, hogy a krém elérje a megfelelő állagot. 

Az én feketeerdő tortám

Szerintem nem kell többet ragoznom, mekkora kedvenceim a Cserpes Sajtműhely termékei...köztük a tejszín! Hm, valami isteni, amíg én ezt nem ismertem, nem tudtam, hogy létezik a Föld nevű bolygón finom tejszínhab. Anyukám a héten vett egy dobozzal, hogy majd milyen finom lesz gesztenyepüréhez. Na jah, csak hogy a gesztenyemasszát már aztán senkinek nem akaródzik ám itthon kinyomkodni...így a tejszín maradt a hűtőben, s mivel friss tejtermékről van szó, vészesen közeledett a lejárat ideje. Aztán szombat reggel anyukám az orrom elé tolt egy tál még nyáron eltett, napérlelte meggyet, amit kivett a fagyasztóból, s közölte: gyümölcssalátát készítünk, úgyis azt emlegetem már napok óta. Aha, persze - mondom - mikor itt a friss tejszín a hűtőben, na neeeem, feketeerdő torta lesz! Azt még úgysem készítettem soha, és a boltit meg nagyon nem csípem, mert mű cukrászhabbal készülnek, amikkel a világból ki lehet engem üldözni. Volt egy pár receptváltozatom hozzá, így született meg a saját változatom, ami szerintem minden nagyképűség nélkül mondva: tökéletes lett. Olyannyira, hogy szeletelve esélyem sem adódott lefényképezni, úgy nekiesett a család. A kakaós piskóta receptje Beccától származik (Becca és a sütik blog) ez egy nagyon szuperül bevált piskóta alaprecept, párszor felhasználtam már. A krém pedig saját verzió. Voilá:

Recept:

Piskóta

• 6 tojás
• 3 ek víz
• 8 ek cukor
• 1 cs vaníliás cukor
• 5 ek liszt
• 2 ek étkezési keményítő
• 2 ek holland kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só

A 6 tojást szétválasztom, a fehérjét 1 csipet sóval kemény habbá verem, a sárgáját pedig cukorral habosra keverem. Mehet a sárgájás keverékhez a 3 ek víz, liszt, keményítő, kakaópor és sütőpor, elkeverjük, majd ezt fellazítjuk a habbal. 23 cm-es sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük és 180 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc alatt megsütjük. (tűpróba!!!) Ha megsült, teljesen lehűtjük és 3 lappá szétvágjuk egy éles késsel.

Krém: 

Mivel nekem fagyasztott meggyem volt, nem pedig befőtt, abból dolgoztam, de meggybefőttből is működik, bár szerintem előbbi sokkal zamatosabb és pikánsabb. A levét leszűrtem és 1 csomag vaníliás pudingporral megfőztem ugyanúgy, mintha normál pudingot főznék. Ehhez ugyanúgy 5 dl meggylevet használtam fel (ha nem lesz annyi, akkor ki lehet pótolni vízzel, én is így tettem) 3-4evőkanál cukrot, pár csepp citromlét, 1 teáskanál fahéjat és 2 csapott evőkanálnyi keményítőt még hozzáadtam és sűrűre főztem. Mire teljesen kihűlt, egész megkocsonyásodott, ezt egy löttyintésnyi tejjel krémesítettem és lazítottam, majd elkevertem benne jó 2 maréknyi meggyet. Szükséges még továbbá 3 deci tejszínből vert hab. 

Ezekkel a következőképpen töltjük be a lapokat: az első lap közepére egy tojásnyi méretű meggykrémet pakolunk, ezt kicsit ellapítjuk és köré nyomunk egy karika tejszínhabot, majd meggykrémet kanalazunk köré és ismét tejszínhabkarikával zárunk. 

Rátesszük a középső lapot, amit ugyanezzel a koncentrikus körös technikával töltünk meg, csak itt tejszínnel kezdünk középen, és utána meggykrém, majd ismét tejszín és meggykrémmel zárunk. Ez azért tökjó, mert amikor szeletelünk, a szeletek sakktáblaszerű mintában fognak pompázni. Jöhet rá a legfelső lap, és bevonjuk az egész tortát a megmaradt tejszín nagy részével, egy keveset hagyjunk meg, hogy csillagcsővel kinyomva kis habrózsákat tudjunk rajzolni a torta szélére. Ezeket a habrózsákat én jól letörölgetett meggyszemekkel díszítettem, a torta közepét pedig beszórtam csokoládé lapokkal. 

És bár felszeletelve, a szeletekről nem maradt időm és lehetőségem fotót készíteni, egy nagyjából fél megmaradt tortán tudom megmutatni, hogy hogyan is néz ki a belseje:

 Isteni!!!;)

Rózsatorta

Nem szokásom behódolni a valentin napnak nevezett agyonszívecskézett divatőrületnek, de valamivel mégiscsak szerettem volna meglepni az én egyetlenemet, így teljesen magától értetődő volt, hogy az alkalomra red velvet (vörös bársony) torta dukál leginkább. Bársonyos és szaftos, bordó piskótalapokból áll a sütemény, melyek sajtos krémmel vannak megtöltve és díszítve. Dekorációnak a rózsás külsőt választottam, rengeteg videót és fotót nézegettem a neten, hogy ezt valójában hogyan is csinálják, és beütött a villám az én agyamba is: hát ez pofonegyszerű! Vagy annak tűnik és majd menet közben kiderül, hogy nem az, jártam már így...De rettenthetetlen és eltántoríthatatlan voltam, nekikezdtem a díszítésnek úgy, hogyha leszakad az ég is, akkor is rózsás lesz a tortám. És tényleg, éppen olyan pofonegyszerű volt, ahogy a videókon látszott! Máskor is fogom alkalmazni, színesben is, nem lehet elrontani és olyan gyönyörű! Maga a torta elkészítése sem volt egy bonyolult dolog, a vörös bársony tortát bátran ajánlom mindenkinek, nyugodtan vágjatok bele, igen egyszerű az elkészítése, és biztos vagyok benne, hogy nem lesz ember, akit ne varázsolna el. Ahogy a nevében is benne van, bársonyos, simogató és a sajtos krém igazán frissítő benne. A lapokat tanácsos 1 nappal a betöltés előtt megsütni, így könnyebb lesz szétvágni őket, de megsüthetjük egyenként, külön-külön is őket, akkor nem kell vágni. A receptet a Tortaimádó lapján találtam, megmondom őszintén, az eredetit, vagy ahhoz nagyon közeli receptet kerestem és nem is akartam ezen változtatni, ez úgy tökéletes, ahogy van.

Recept:

Tészta

• 25 dkg liszt 
• 1 evőkanál kakaópor
• pici só
• 30 dkg kristálycukor
• 12 dkg szoba hőmérsékletű vaj
• 2 db tojás
• 2 teáskanál vanília kivonat
• 2.5 dl író (tejsavó)
• 4 teáskanál folyékony piros ételfesték 
• 2 teáskanál ecet
• 2 teáskanál szódabikarbóna

Krém

• 25 dkg mascarpone
• 25 dkg Philadelphia natúr krémsajt
• 3,5 dl habetjszín
• 2 tk vaníliakivonat
• 15 dkg porcukor (igazából ízlés szerint, ki mennyire szereti édesen) 

A tésztához a vajat a cukorral, vanília kivonattal habosra keverjük, majd beledolgozzuk a tojásokat. Az ételfestéket elkeverjük az íróval, majd a száraz hozzávalókkal együtt a tojásos keverékhez adjuk, simára dolgozzuk. A végén az ecetet a szódabikarbónára öntjük és amíg pezseg, belekeverjük a tésztába. Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük a fele tésztát, én 18 cm-est használtam és 2 részletben sütöttem meg, majd a 2 lapot még kettévágtam másnap. Azért másnap, mert frissen elég nehéz dolgozni vele, nagyon puha és morzsás, másnapra viszont tökéletes állagot fog elérni. Ha nem tudunk másnapig várni, az is segít, ha a lapokat vágás előtt 35-40 percre mélyhűtőbe tesszük. Vagy ha van idegzetünk, megsüthetjük a 4 lapot egyesével is. Nekem nem volt...

A krémhez a tejszínt felverjük kemény habbá, a sajtokat pedig kikeverjük a cukorral és a vanília kivonattal, majd beledolgozzuk a habba. Megtöltjük a lapokat és kívülről is bevonjuk a tortát. Akinek van türelme, és ilyen rózsásat szeretne, mint az enyém, az ragadjon csillagcsöves nyomózsákot, a maradék krémet csapja bele a habzsákba és egyszerű mozdulatokkal szépséges rózsafejeket tekerhet a torta felszínére. Ehhez a habzsákot teljesen merőlegesen kell tartani a tortára és egy nyomással a rózsa közepét kialakítani, majd köré tekerni az úgymond virágfejet. Rengeteg technikai videó van fent erről a neten itt van például egy: http://www.youtube.com/watch?v=W6_0ZkJ19_k  

Az enyém ilyen lett, szerintem első próbálkozásra nem is rossz, és nagyon nagyon finom is:)

 

A cupcake őrület folytatódik

Igen, erre a hétvégére is minitortákat tervezgettem, az eredeti elgondolás banános muffin volt mogyoróvajas krémmel, de elszámítottam magam, azt hittem van még itthon mogyoróvaj, de elfogyott...mit volt mit tenni, süti nélkül nem maradhatunk, körülnéztem miből lehetne összedobni gyorsan egy tepsire való nyalánkságot. Természetesen étcsokoládé mindig van itthon a kincses ládikámban. Ebben a dobozkában tartom a leggyakrabban használt sütihozzávalókat, díszítő elemeket (csokoládé, holland kakaópor, marcipán, szárított gyümölcsök, szórócukorkák, mindenféle színű és formájú csokidara, és még sorolhatnám naphosszat) és imádom ezt a dobozt rendezgetni, nézegetni és ötletek után kutakodni benne. Étcsoki persze most is volt benne...hát ennél világosabb már nem is lehetne: durván csokis cupcake lesz ebből. A tésztájához azt az alapreceptet használtam némi változtatással, amit a facebook oldalamon már megosztottam veletek, de azért leírom itt is még egyszer. Nagyon szupi kis alaprecept, nekem nagyon bevált, ez most a csokis változata, amit én még megbolondítottam egy narancs lereszelt héjával és pár kanálnyi narancslével.

Recept:

• 3 tojás
• 175 g cukor
• 115 g liszt
• 6 teáskanál jó minőségű, holland kakaópor (ettől lesz gyönyörűen sötét és bársonyosan mély ízű)
• 1,5 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál vaníliakivonat, én ezt most narancslével helyettesítettem, plusz ment bele még az egész narancs lereszelt héja
• 175 g enyhén sózott, lágy, szobahőmérsékletű vaj, vagy ha nincs otthon sózott, akkor hozzáadok még egy jó csipetnyi sót

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A cukrot a  tojásokkal és a vajjal habosra keverem, majd mehet bele a narancslé és héj. Jöhet bele a liszt, sütőpor és a kakaó, majd keverjük az egészet addig, amíg szép sima és selymes keveréket nem kapunk. Ha szeretnénk, hogy csokidarabos legyen, bele lehet még dobálni egy maréknyi aprított étcsokoládét is. A tésztát kiadagoljuk a papírkákkal kibélelt muffintepsibe és 170 fokon 22 percet sütjük. Ha megsült, teljesen lehűtjük őket, majd jöhet a koronázási szertartás: a krém!

Krém:

• 100 g étcsokoládé
• 1,5 evőkanál lágy vaj (sózatlan)
• 80 ml habtejszín
•  2 evőkanál holland kakaópor

A csokoládét a vajjal és kakaóval gőz fölött megolvasztjuk, amikor már sima és egynemű keveréket kaptunk, vegyük le a tűzről és óvatosan keverjük el benne a tejszínt. Tegyük félre úgy 10-15 percre, hogy kicsit sűrűsödjön, így bársonyos krémet fogunk kapni, amivel könnyen tudunk majd díszíteni. Mindenképp várjuk ki ezt az állagot, különben le fog folyni a sütikéinkről. Ha elérte a krém a megfelelő állapotot, csillagcsöves nyomózsákba töltjük és feldíszítjük a muffinokat.

Veri az ördög a feleségét...

Nem, ez a poszt nem filmkritikáról fog szólni, ne tessék aggódni. Az úgy volt, hogy a múlt héten újra megnéztük a Veri az ördög a feleségét című filmet, aki még nem látta, annak kötelező, nem is írok róla bővebben, csak annyit, hogy néha sikítoztunk a nevetéstől, ez tipikusan egy olyan film, amit mindenki magáénak érezhet, egyszerű, igen jó humorral. Na szóval ebben a filmben jön egy olyan jelenet, ahol hatalmasat lakmároznak ebédre, a desszert pedig mi más lehetne, mint rétes, méghozzá tökös mákos. Nos, én akkor úgy ráálltam érzelmileg és mindenféle módon a tökös mákosra, hogy elterveztem, ha törik, ha szakad én a héten azt fogok sütni. Be is szereztem hozzá minden alkotóelemet, csak annyi volt a bibi, hogy tegnap reggel, mikor a mirelit tököt kibontottam, jeges rémület öntött el: ez bizony kaporral van összekeverve. Jogos a kérdés: nem láttam a csomagoláson? A válasz: de! Azonban anyukám azt mondta, nyugodtan vegyem meg, a kapor biztosan külön kis csomagban leledzik őbenne. Nem így lett...Szóval a tök visszakerült azzal a lendülettel a fagyasztóba - jó lesz majd főzeléknek - a mákos vonalat meg elkezdtem tovább ragozni. Mi lenne ha valami fehér csokis krém kerülhetne rá? Mivel mostanság annyira odavagyok a fehér csokis dolgokért (ennek okát még nem igazán értem, mivel mindig is a 70% fölötti kakaótartalmú csokoládék fogyasztását preferáltam) mindenképpen azzal akartam desszertet készíteni. Hát mák volt, meg egy-két kósza citrom hempergett még a gyümölcskosárban a konyhában, rögtön meg is született az ötlet. A citrom és a mák nagyon jó barátok nálam, úgyhogy muffin készült belőlük, ezt pedig fehér csokoládés-sajtkrémes díszítés koronázta tündértortácskává. Az összhang mennyei, a tészta szaftos és pikánsan citromos, a krém a tetején pedig lágyan simogató és édes. Az elkészítése pedig pofonegyszerű. Megsüthetjük tortaformában is, 18-20 cm-es formában 2 lap lesz belőle, akkor azokat megtöltjük és kívülről is bevonjuk a krémmel. Cupcake-ből pedig 16 db lett normál méretű muffintepsiben. Muffin és cupcake között egyébként annyi a különbség, hogy a cupcake az valamilyen krémmel ellátott muffin, a muffinon pedig alapjáraton nincsen krém vagy máz. És akkor következzék a recept:

 

Tészta:

• 5 tojás
• 5 evőkanál cukor
• 3 evőkanál darált mák
• 8 evőkanál liszt
• 1 evőkanál tejföl
• 2 dkg lágy vaj
• 1 kávéskanál sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja és leve

A tojásokat szétválasztjuk és a fehérjét kemény habbá verjük 1 csipet sóval, a sárgáját a cukorral és a lágy vajjal szintén habosra verjük. Hozzáadjuk a tejfölt, a mákot és a citrom lereszelt héját és levét, elkeverjük, majd végül a lisztet és a sütőport és az egészet a habhoz keverjük óvatosan. Papírkákkal kibélelt muffintepsibe adagoljuk a tésztát és előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 perc alatt megsütjük (tűpróba!!!) Ha megsültek, hagyjuk teljesen lehűlni őket, ezután jöhet a krém:

• 20 deka fehér csokoládé
• 1,5 dl tejszín (valódi tejszínt használjunk lehetőleg, az utánzatokat hanyagoljuk)
• 1 habfixáló
• 100 g natúr krémsajt (lehet mascarpone, ricotta vagy akár Philadelphia)

A csokoládét gőz felett megolvasztjuk, majd szobahőmérsékletűre hűtjük, de maradjon még folyékony. Addig a tejszínt felverjük habbá a fixálóval, hozzákeverjük a csokoládét és a sajtot. Én ehhez már nem adtam cukrot pluszban, mivel szerintem a fehér csokoládé miatt elég édes lett. Ezt a krémet egy fél órára minimum tegyük hűtőbe, hogy kicsit szilárdabb legyen, így könnyebb lesz majd vele dolgozni díszítéskor. Ha lehűlt, csillagcsővel ellátott nyomózsákba töltjük és a minitortácskáink tetejét feldíszítjük vele. Mostmár ugye értitek miért hívják őket tündértortáknak is? :) Ja, és nem utolsósorban azért is imádtam elkészíteni őket, mert végre kipróbálhattam az új csillagcső készletemet a profi habzsákkal és az emeletes muffinállványra pakolhattam őket, amiket karácsonyra kaptam a szerelmemtől. :)

Már miért lenne unalmas a karfiol és a brokkoli?

Annyira unom már, hogy sokan a karfiolt nem tudják másként elképzelni, csak rántva...jó, persze, az is nagyon fincsi, de olyan sok más módon el lehet még készíteni és én annyira de annyira imádom! Levesnek, párolva, sütve, karamellizálva, rakottan, csőben sütve, Dubarry módra...és még sorolhatnám naphosszat. Karfiol utáni sóvárgásomat kielégítendő, keresgéltem a neten virágzöldséges receptek, ötletek után. Így bukkantam rá a kéksajtmártásos sült brokkoli alapötletére a Chili&Vanília blogon, igaz Mautner Zsófi csak brokkoliból készítette, én azért a saját szám ízére variáltam, megkevertem karfiollal. Mindkét zöldségből fél-fél fejet használtam fel. Persze kinek mekkora adag szimpatikus, én ha ezt készítek, szeretem ha marad belőle másnapra, lehűtve igazán finom szerintem. Az is nagyon szuper ebben az isteni ételben, hogy fogyaszthatjuk magában is, frissen kifőtt gnocchival, tésztával vagy grillezett húsokkal, de én így magában imádom, ahogy van. Mesés, ahogy a szemernyit édeskés párolt karfiolt bevonja a krémesen lágy, jellegzetes ízű kéksajt mártás (azt hiszem nem kell részleteznem, hogy a kéksajtok is a kedvenceim közé tartoznak), mindennek tetején pedig ropogósra sül a zsemle/kenyérmorzsa és a durvára aprított dió. Tökéletes harmónia, vegáknak pedig egyenesen kötelező kipróbálni!

 

Recept:

• fél fej karfiol, fél fej brokkoli
• 3-4 dl tejszín
• kéksajt (mennyisége az ízének erősségétől függ)
• 2 gerezd fokhagyma
• löttyintésnyi fehérbor vagy vermut
• só, bors, frissen reszelt szerecsendió
• tetejére 1-2 evőkanál zsemle- vagy kenyérmorzsa és 1 jó marék durvára aprított dió

A brokkolit és karfiolt rózsáira szedegetem, megmosom és sós vízben roppanósra főzöm (ez forrás után épp hogy csak 1-2 perc, sütőben még úgyis sülni fog, de ha nem vagytok biztosak benne, villával ellenőrizzétek folyamatosan) Ha ez megvan, leszűröm és kivajazott jénaiba öntöm zöldségrózsákat. Jöhet a mártás: a tejszínt forralni kezdem óvatosan, folyamatosan kevergetve, nehogy odakapjon, közben fűszerezem a sóval, borssal és szerecsendióval és belezúzom a 2 fokhagymagerezdet és belelöttyintem a bort. Ha forrásponthoz közelít, beleolvasztom a kéksajtot. Ennek a mennyisége attól függ, éppen milyen típusút/erősségűt kapok. Legutóbb az Aldiban vásároltam, az nagyon kellemes, nem túl erős ízű kéksajt, abból simán beleolvasztottam az egész csomaggal, 150 g-os volt. Erősebb ízű sajtból persze elég úgy 50-100 g közötti mennyiség. A sajtot felolvasztom a tejszínben és az egészet mártás sűrűségűre beforralom, de egy kis habarással is nyugodtan rá lehet segíteni a kívánt állag elérésére, én pl. sűrűn és krémesen szeretem, sok szósszal. Az elkészült mártással nyakon öntjük a jénaiban csücsülő zöldésgvirágokat, a tetejére szórjuk a morzsát és a diót, majd a sütőbe toljuk és 200 fokon addig sütjük, míg a sajtmártás bugyogni fog és a teteje aranybarnára pirul. Mennyei zöldséges ebéd vagy vacsora, ha az ember már látni sem bírja a súlyos hússzeleteket.