A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Barack. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Barack. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 1., szombat

Gyors nektarinos-túrós torta

Hát az úgy volt, hogy megmaradt itthon egy doboz túró, amit sürgősen fel kellett használni:) És akkor körülnéztem, hogy mivel lehetne felturbózni, láttam pár megmaradt darab nektarint, hát azok is a krémben landoltak. Na de ne szaladjunk ennyire előre, van egy tuti piskóta alap receptem, amit bármikor, bárhol, bármire, bármilyen tortához felhasználhatunk. Ez a torta ismét Zila formában készült, de ez ne riasszon el senkit sem, akinek nincs,(sima tortaformában, hagyományosan is elkészíthető a megkenős módszerrel) bár csak ajánlani tudom a beszerzését, mert imádom, de nem ragozom tovább, már megtettem pár bejegyzéssel korábban:) Szóval a piskóta recept a következő:




  • 6 tojás szétválasztva (nagyobb méretűek)
  • 3 evőkanál finomliszt
  • 3 evőkanál rétesliszt
  • 6 evőkanál kristálycukor
  • csipet só
  • kb. fél teáskanál sütőpor
A tojásfehérjét kemény habbá verjük a csipet sóval, a sárgáját szintén habosra robotgépezzük a cukorral. Utána egyesítjük a hozzávalókat, fehérjét a cukros sárgájával és a sütőporos liszttel, 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük (tűpróba!)
Ezt a piskótát tulajdonképpen az égvilágon bármivel megkenhetjük, megtölthetjük, fantáziánknak semmi sem szabhat határt. Én most sütés után, még langyosan megkentem finom házi sárgabarack lekvárral (drága mamim rakta el), majd amikor már teljesen kihűlt, megtöltöttem a következő krémmel: 1 dl habtejszínt felvertem, ebbe ment 2 pohár natúr joghurt, pár csepp vaníliakivonat és friss citromlé, porcukor ízlés szerint, nálam ez kb. olyan 3-4 evőkanálnyi volt, egy csipet só, végén pedig a túró (250 g-os) és 3 db apróra kockázott nektarin. Mikor ezt minden összekevertem, még a végén hozzáadtam egy tasak zselatin fix-et is, biztos, ami biztos alapon:) Ezt beletöltöttem a Zila torta mélyedéseibe és a tetejére halmoztam a többi, megmaradt krémet, pár szelet hámozott nektarinnal pedig kidíszítettem a tetejét. Kell neki nagyjából másfél óra a hűtőben, és falhatjuk. 
Utóirat: apukám, aki egyáltalán nem édesszájú a következőket jegyezte meg: "Vágj egy szeletet nekem, jól néz ki...hú, ez milyen piskóta? Szaftos és finom! Marha jó lett!"

2012. július 20., péntek

Szösszenet...:)

Valóban csak egy szösszenetnyi poszt következik most, mivel fáradt vagyok, és úgy gondolom, nem is lenne érdemes ezt nagyon tovább ragozni...A kéksajtot általában az emberek vagy imádják, vagy fújolnak rá. Középút nincs. Ez olyan, mint a szarvasgomba, ott sincs olyan, hogy "elmegy kategória". Én imádom, de az anyukám még a szagától - bocsánat, illatától - is kirohan a házból. Na de kanyarodjunk vissza a kéksajthoz és az apukám által ültetett őszibarackfán termő mennyei, méznél is édesebb, lédús és zamatos barackhoz. Ez a két dolog kombinálva elsőre talán szokatlan lehet, de higgyétek el, az egyik legizgalmasabb és legüdítőbb nyári csemege. Felszeletelek pár őszibarackot, rámorzsolok pár szelet minőségi kéksajtot és lehet lakmározni. Ha netán egy pohárka jóféle aszúval is megkoronázzuk, a mennyekben fogjuk érezni magunkat;) Ugye, hogy mindig a legegyszerűbb dolgok a legfinomabbak?


És jöjjön egy bónusz +1 szösszenet, ha már a szarvasgombáról is szó esett. Hasonlóan hipergyors ám annál ízletesebb és izgalmasabb fogás: 1-2 darab vilmoskörtét (vagy bármilyen körtét, ki amilyen fajtát szeret) meghámozok, felkockázok, meglocsolom szarvasgombás olívaolajjal, és bőven megszórom frissen reszelt parmezánnal. Próbáljátok ki, de vigyázat, veszélyes, függővé tesz!!! Mennyei lehet köretnek, előételnek is, vagy csak simán magában. Egy jó nagy adaggal...kevéssel úgysem fogod beérni;)