Már miért lenne unalmas a karfiol és a brokkoli?

Annyira unom már, hogy sokan a karfiolt nem tudják másként elképzelni, csak rántva...jó, persze, az is nagyon fincsi, de olyan sok más módon el lehet még készíteni és én annyira de annyira imádom! Levesnek, párolva, sütve, karamellizálva, rakottan, csőben sütve, Dubarry módra...és még sorolhatnám naphosszat. Karfiol utáni sóvárgásomat kielégítendő, keresgéltem a neten virágzöldséges receptek, ötletek után. Így bukkantam rá a kéksajtmártásos sült brokkoli alapötletére a Chili&Vanília blogon, igaz Mautner Zsófi csak brokkoliból készítette, én azért a saját szám ízére variáltam, megkevertem karfiollal. Mindkét zöldségből fél-fél fejet használtam fel. Persze kinek mekkora adag szimpatikus, én ha ezt készítek, szeretem ha marad belőle másnapra, lehűtve igazán finom szerintem. Az is nagyon szuper ebben az isteni ételben, hogy fogyaszthatjuk magában is, frissen kifőtt gnocchival, tésztával vagy grillezett húsokkal, de én így magában imádom, ahogy van. Mesés, ahogy a szemernyit édeskés párolt karfiolt bevonja a krémesen lágy, jellegzetes ízű kéksajt mártás (azt hiszem nem kell részleteznem, hogy a kéksajtok is a kedvenceim közé tartoznak), mindennek tetején pedig ropogósra sül a zsemle/kenyérmorzsa és a durvára aprított dió. Tökéletes harmónia, vegáknak pedig egyenesen kötelező kipróbálni!

 

Recept:

• fél fej karfiol, fél fej brokkoli
• 3-4 dl tejszín
• kéksajt (mennyisége az ízének erősségétől függ)
• 2 gerezd fokhagyma
• löttyintésnyi fehérbor vagy vermut
• só, bors, frissen reszelt szerecsendió
• tetejére 1-2 evőkanál zsemle- vagy kenyérmorzsa és 1 jó marék durvára aprított dió

A brokkolit és karfiolt rózsáira szedegetem, megmosom és sós vízben roppanósra főzöm (ez forrás után épp hogy csak 1-2 perc, sütőben még úgyis sülni fog, de ha nem vagytok biztosak benne, villával ellenőrizzétek folyamatosan) Ha ez megvan, leszűröm és kivajazott jénaiba öntöm zöldségrózsákat. Jöhet a mártás: a tejszínt forralni kezdem óvatosan, folyamatosan kevergetve, nehogy odakapjon, közben fűszerezem a sóval, borssal és szerecsendióval és belezúzom a 2 fokhagymagerezdet és belelöttyintem a bort. Ha forrásponthoz közelít, beleolvasztom a kéksajtot. Ennek a mennyisége attól függ, éppen milyen típusút/erősségűt kapok. Legutóbb az Aldiban vásároltam, az nagyon kellemes, nem túl erős ízű kéksajt, abból simán beleolvasztottam az egész csomaggal, 150 g-os volt. Erősebb ízű sajtból persze elég úgy 50-100 g közötti mennyiség. A sajtot felolvasztom a tejszínben és az egészet mártás sűrűségűre beforralom, de egy kis habarással is nyugodtan rá lehet segíteni a kívánt állag elérésére, én pl. sűrűn és krémesen szeretem, sok szósszal. Az elkészült mártással nyakon öntjük a jénaiban csücsülő zöldésgvirágokat, a tetejére szórjuk a morzsát és a diót, majd a sütőbe toljuk és 200 fokon addig sütjük, míg a sajtmártás bugyogni fog és a teteje aranybarnára pirul. Mennyei zöldséges ebéd vagy vacsora, ha az ember már látni sem bírja a súlyos hússzeleteket.