Csokitorta

Legutóbbi kreatív rohamom eredménye többek közt egy diós-rumosmeggyes csokitorta, ami egy jóbarátom szülinapjára készült, melyet az ő kedves barátosnéje rendelt nálam:) Az igény a következő volt: diós legyen a piskóta, legyen benne gyümölcs és csokikrémes legyen. No, hát így is lett, ez a torta az én egyik személyes kedvencem, anyukám is ezt sütötte nekem a szülinapomra.:) 

 Imádtam ezt a tortát elkészíteni és díszítgetni, a csokitorták mindig a szívem csücskei. Ja, és a beletűzdelt kis csokidíszeket is saját kezűleg készítettem el előző este, pofonegyszerű és nagyon látványos díszeket művelhetünk ezzel a módszerrel: töltsünk egy tasakba olvasztott csokoládét, hűtsük le, amíg az állaga már nem lesz teljesen hígan folyós, vágjuk le a tasak sarkát, de vigyázzunk, pici nyílást kell hagynunk ahhoz, hogy szép vékonyan tudjunk majd rajzolni. Sütőpapírra bármilyen formát megrajzolhatunk így csokiból, várjuk meg, míg megszilárdul, majd díszítés előtt tegyük hűtőszekrénybe pár percre papírostól, így könnyebb lesz majd leszedni és dolgozni vele.

Recept: 

 Tészta: 

• 8 tojás szétválasztva
• 24 dkg porcukor
• 16 dkg darált dió
• 6 dkg zsemlemorzsa
• 5 dkg liszt
• fél csomag sütőpor

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, a sárgáját a porcukorral habosra keverjük. Adjuk hozzá az összes többi hozzávalót majd keverjük az egész masszát a habhoz. Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tortaformába töltjük és 180 fokon kb 45-50 percet sütjük. (tűpróba!)

 Krém:

• 18 dkg cukor
• 2 egész tojás 
• 1 dl tej
• 1 evőkanál liszt
• 1 evőkanál jó minőségű holland kakaópor
• 10 dkg Rama margarin

A krém összes hozzávalóját, kivéve a Rama-t, egy lábasba öntöm, és folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm. Ha kihűlt, kikeverem a 10 dkg Rama-val és opcionálisan bármilyen gyümölcsöt is belekeverhetünk, ez most rumosmeggyel készült.

Ha a tészta kihűlt, kettévágom, megtöltöm a krémmel, keveset félreteszek belőle, hogy kívül is bekenhessem. Ha a képen látható kinézetet szeretnétek elérni, akkor dupla adag krémet főzzetek, így bőven marad csillagcsöves nyomózsákba is, amivel szépen ki lehet díszíteni. Ja, és pofonegyszerű;) 

Szülinap I.

A hétszázát, idejét sem tudom már mikor írtam utoljára bejegyzést...de hát ilyen ez a pop-szakma, hála az égnek zajlik az élet körülöttem. Bár a szülinapom nem mostanában volt (április 30.) de feltétlenül írnom kell arról a tortáról, amit anyukám sütött nekem meglepetésként. Kicsi korom óta nagy kedvencem, és olyan rég nem csinálta már, hogy komolyan meglepett, amikor reggel pizsiben, félig még begyógyult szemekkel megpillantottam a konyhapulton: a csokoládékrémes diótortát. Imádtam. A tésztája habos, légiesen könnyű és pihe-puha, a csokikrém pedig bársonyosan simogatja az ember ízlelőbimbóit, együtt a kettő pedig bomba siker.  Recept is következik hamarosan:) Sajnos most úgy ültem le írni, hogy nincs idekészítve egy darab recept sem a kezem ügyébe, de a napokban pótolom, ígérem. Ha kivárjátok és kipróbáljátok, nem bánjátok meg, tutira;)

És hadd emeljem ki az egyik nagyon kedves ajándékomat a rengeteg közül, amikkel az én édibédi barátaim megleptek: egy konyhai fáklya a tesómtól! Megvan ennek az előzménye, történt ugyanis, hogy előre elkészítettem egy nagyobb adag creme brülee-t, de a régi lángszóróm megadta magát sajnos. Az öcsémet az őrületbe kergettem, hogy "de csak töltsd fel nekem, más baja biztosan nem lehet" de csak nem akart működni. Így hát a krémdesszert felét karamellréteg nélkül kanalaztuk el... De ez végre szuper kis gép, imádom és kaptam hozzá 2 db szívecske alakú ramekin-tálkát is. És ami a legfontosabb: PINK színű!!! Van ennél gyönyörűbb a világon? :)