Rózsatorta

Nem szokásom behódolni a valentin napnak nevezett agyonszívecskézett divatőrületnek, de valamivel mégiscsak szerettem volna meglepni az én egyetlenemet, így teljesen magától értetődő volt, hogy az alkalomra red velvet (vörös bársony) torta dukál leginkább. Bársonyos és szaftos, bordó piskótalapokból áll a sütemény, melyek sajtos krémmel vannak megtöltve és díszítve. Dekorációnak a rózsás külsőt választottam, rengeteg videót és fotót nézegettem a neten, hogy ezt valójában hogyan is csinálják, és beütött a villám az én agyamba is: hát ez pofonegyszerű! Vagy annak tűnik és majd menet közben kiderül, hogy nem az, jártam már így...De rettenthetetlen és eltántoríthatatlan voltam, nekikezdtem a díszítésnek úgy, hogyha leszakad az ég is, akkor is rózsás lesz a tortám. És tényleg, éppen olyan pofonegyszerű volt, ahogy a videókon látszott! Máskor is fogom alkalmazni, színesben is, nem lehet elrontani és olyan gyönyörű! Maga a torta elkészítése sem volt egy bonyolult dolog, a vörös bársony tortát bátran ajánlom mindenkinek, nyugodtan vágjatok bele, igen egyszerű az elkészítése, és biztos vagyok benne, hogy nem lesz ember, akit ne varázsolna el. Ahogy a nevében is benne van, bársonyos, simogató és a sajtos krém igazán frissítő benne. A lapokat tanácsos 1 nappal a betöltés előtt megsütni, így könnyebb lesz szétvágni őket, de megsüthetjük egyenként, külön-külön is őket, akkor nem kell vágni. A receptet a Tortaimádó lapján találtam, megmondom őszintén, az eredetit, vagy ahhoz nagyon közeli receptet kerestem és nem is akartam ezen változtatni, ez úgy tökéletes, ahogy van.

Recept:

Tészta

• 25 dkg liszt 
• 1 evőkanál kakaópor
• pici só
• 30 dkg kristálycukor
• 12 dkg szoba hőmérsékletű vaj
• 2 db tojás
• 2 teáskanál vanília kivonat
• 2.5 dl író (tejsavó)
• 4 teáskanál folyékony piros ételfesték 
• 2 teáskanál ecet
• 2 teáskanál szódabikarbóna

Krém

• 25 dkg mascarpone
• 25 dkg Philadelphia natúr krémsajt
• 3,5 dl habetjszín
• 2 tk vaníliakivonat
• 15 dkg porcukor (igazából ízlés szerint, ki mennyire szereti édesen) 

A tésztához a vajat a cukorral, vanília kivonattal habosra keverjük, majd beledolgozzuk a tojásokat. Az ételfestéket elkeverjük az íróval, majd a száraz hozzávalókkal együtt a tojásos keverékhez adjuk, simára dolgozzuk. A végén az ecetet a szódabikarbónára öntjük és amíg pezseg, belekeverjük a tésztába. Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük a fele tésztát, én 18 cm-est használtam és 2 részletben sütöttem meg, majd a 2 lapot még kettévágtam másnap. Azért másnap, mert frissen elég nehéz dolgozni vele, nagyon puha és morzsás, másnapra viszont tökéletes állagot fog elérni. Ha nem tudunk másnapig várni, az is segít, ha a lapokat vágás előtt 35-40 percre mélyhűtőbe tesszük. Vagy ha van idegzetünk, megsüthetjük a 4 lapot egyesével is. Nekem nem volt...

A krémhez a tejszínt felverjük kemény habbá, a sajtokat pedig kikeverjük a cukorral és a vanília kivonattal, majd beledolgozzuk a habba. Megtöltjük a lapokat és kívülről is bevonjuk a tortát. Akinek van türelme, és ilyen rózsásat szeretne, mint az enyém, az ragadjon csillagcsöves nyomózsákot, a maradék krémet csapja bele a habzsákba és egyszerű mozdulatokkal szépséges rózsafejeket tekerhet a torta felszínére. Ehhez a habzsákot teljesen merőlegesen kell tartani a tortára és egy nyomással a rózsa közepét kialakítani, majd köré tekerni az úgymond virágfejet. Rengeteg technikai videó van fent erről a neten itt van például egy: http://www.youtube.com/watch?v=W6_0ZkJ19_k  

Az enyém ilyen lett, szerintem első próbálkozásra nem is rossz, és nagyon nagyon finom is:)

 

A cupcake őrület folytatódik

Igen, erre a hétvégére is minitortákat tervezgettem, az eredeti elgondolás banános muffin volt mogyoróvajas krémmel, de elszámítottam magam, azt hittem van még itthon mogyoróvaj, de elfogyott...mit volt mit tenni, süti nélkül nem maradhatunk, körülnéztem miből lehetne összedobni gyorsan egy tepsire való nyalánkságot. Természetesen étcsokoládé mindig van itthon a kincses ládikámban. Ebben a dobozkában tartom a leggyakrabban használt sütihozzávalókat, díszítő elemeket (csokoládé, holland kakaópor, marcipán, szárított gyümölcsök, szórócukorkák, mindenféle színű és formájú csokidara, és még sorolhatnám naphosszat) és imádom ezt a dobozt rendezgetni, nézegetni és ötletek után kutakodni benne. Étcsoki persze most is volt benne...hát ennél világosabb már nem is lehetne: durván csokis cupcake lesz ebből. A tésztájához azt az alapreceptet használtam némi változtatással, amit a facebook oldalamon már megosztottam veletek, de azért leírom itt is még egyszer. Nagyon szupi kis alaprecept, nekem nagyon bevált, ez most a csokis változata, amit én még megbolondítottam egy narancs lereszelt héjával és pár kanálnyi narancslével.

Recept:

• 3 tojás
• 175 g cukor
• 115 g liszt
• 6 teáskanál jó minőségű, holland kakaópor (ettől lesz gyönyörűen sötét és bársonyosan mély ízű)
• 1,5 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál vaníliakivonat, én ezt most narancslével helyettesítettem, plusz ment bele még az egész narancs lereszelt héja
• 175 g enyhén sózott, lágy, szobahőmérsékletű vaj, vagy ha nincs otthon sózott, akkor hozzáadok még egy jó csipetnyi sót

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A cukrot a  tojásokkal és a vajjal habosra keverem, majd mehet bele a narancslé és héj. Jöhet bele a liszt, sütőpor és a kakaó, majd keverjük az egészet addig, amíg szép sima és selymes keveréket nem kapunk. Ha szeretnénk, hogy csokidarabos legyen, bele lehet még dobálni egy maréknyi aprított étcsokoládét is. A tésztát kiadagoljuk a papírkákkal kibélelt muffintepsibe és 170 fokon 22 percet sütjük. Ha megsült, teljesen lehűtjük őket, majd jöhet a koronázási szertartás: a krém!

Krém:

• 100 g étcsokoládé
• 1,5 evőkanál lágy vaj (sózatlan)
• 80 ml habtejszín
•  2 evőkanál holland kakaópor

A csokoládét a vajjal és kakaóval gőz fölött megolvasztjuk, amikor már sima és egynemű keveréket kaptunk, vegyük le a tűzről és óvatosan keverjük el benne a tejszínt. Tegyük félre úgy 10-15 percre, hogy kicsit sűrűsödjön, így bársonyos krémet fogunk kapni, amivel könnyen tudunk majd díszíteni. Mindenképp várjuk ki ezt az állagot, különben le fog folyni a sütikéinkről. Ha elérte a krém a megfelelő állapotot, csillagcsöves nyomózsákba töltjük és feldíszítjük a muffinokat.

Veri az ördög a feleségét...

Nem, ez a poszt nem filmkritikáról fog szólni, ne tessék aggódni. Az úgy volt, hogy a múlt héten újra megnéztük a Veri az ördög a feleségét című filmet, aki még nem látta, annak kötelező, nem is írok róla bővebben, csak annyit, hogy néha sikítoztunk a nevetéstől, ez tipikusan egy olyan film, amit mindenki magáénak érezhet, egyszerű, igen jó humorral. Na szóval ebben a filmben jön egy olyan jelenet, ahol hatalmasat lakmároznak ebédre, a desszert pedig mi más lehetne, mint rétes, méghozzá tökös mákos. Nos, én akkor úgy ráálltam érzelmileg és mindenféle módon a tökös mákosra, hogy elterveztem, ha törik, ha szakad én a héten azt fogok sütni. Be is szereztem hozzá minden alkotóelemet, csak annyi volt a bibi, hogy tegnap reggel, mikor a mirelit tököt kibontottam, jeges rémület öntött el: ez bizony kaporral van összekeverve. Jogos a kérdés: nem láttam a csomagoláson? A válasz: de! Azonban anyukám azt mondta, nyugodtan vegyem meg, a kapor biztosan külön kis csomagban leledzik őbenne. Nem így lett...Szóval a tök visszakerült azzal a lendülettel a fagyasztóba - jó lesz majd főzeléknek - a mákos vonalat meg elkezdtem tovább ragozni. Mi lenne ha valami fehér csokis krém kerülhetne rá? Mivel mostanság annyira odavagyok a fehér csokis dolgokért (ennek okát még nem igazán értem, mivel mindig is a 70% fölötti kakaótartalmú csokoládék fogyasztását preferáltam) mindenképpen azzal akartam desszertet készíteni. Hát mák volt, meg egy-két kósza citrom hempergett még a gyümölcskosárban a konyhában, rögtön meg is született az ötlet. A citrom és a mák nagyon jó barátok nálam, úgyhogy muffin készült belőlük, ezt pedig fehér csokoládés-sajtkrémes díszítés koronázta tündértortácskává. Az összhang mennyei, a tészta szaftos és pikánsan citromos, a krém a tetején pedig lágyan simogató és édes. Az elkészítése pedig pofonegyszerű. Megsüthetjük tortaformában is, 18-20 cm-es formában 2 lap lesz belőle, akkor azokat megtöltjük és kívülről is bevonjuk a krémmel. Cupcake-ből pedig 16 db lett normál méretű muffintepsiben. Muffin és cupcake között egyébként annyi a különbség, hogy a cupcake az valamilyen krémmel ellátott muffin, a muffinon pedig alapjáraton nincsen krém vagy máz. És akkor következzék a recept:

 

Tészta:

• 5 tojás
• 5 evőkanál cukor
• 3 evőkanál darált mák
• 8 evőkanál liszt
• 1 evőkanál tejföl
• 2 dkg lágy vaj
• 1 kávéskanál sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja és leve

A tojásokat szétválasztjuk és a fehérjét kemény habbá verjük 1 csipet sóval, a sárgáját a cukorral és a lágy vajjal szintén habosra verjük. Hozzáadjuk a tejfölt, a mákot és a citrom lereszelt héját és levét, elkeverjük, majd végül a lisztet és a sütőport és az egészet a habhoz keverjük óvatosan. Papírkákkal kibélelt muffintepsibe adagoljuk a tésztát és előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 perc alatt megsütjük (tűpróba!!!) Ha megsültek, hagyjuk teljesen lehűlni őket, ezután jöhet a krém:

• 20 deka fehér csokoládé
• 1,5 dl tejszín (valódi tejszínt használjunk lehetőleg, az utánzatokat hanyagoljuk)
• 1 habfixáló
• 100 g natúr krémsajt (lehet mascarpone, ricotta vagy akár Philadelphia)

A csokoládét gőz felett megolvasztjuk, majd szobahőmérsékletűre hűtjük, de maradjon még folyékony. Addig a tejszínt felverjük habbá a fixálóval, hozzákeverjük a csokoládét és a sajtot. Én ehhez már nem adtam cukrot pluszban, mivel szerintem a fehér csokoládé miatt elég édes lett. Ezt a krémet egy fél órára minimum tegyük hűtőbe, hogy kicsit szilárdabb legyen, így könnyebb lesz majd vele dolgozni díszítéskor. Ha lehűlt, csillagcsővel ellátott nyomózsákba töltjük és a minitortácskáink tetejét feldíszítjük vele. Mostmár ugye értitek miért hívják őket tündértortáknak is? :) Ja, és nem utolsósorban azért is imádtam elkészíteni őket, mert végre kipróbálhattam az új csillagcső készletemet a profi habzsákkal és az emeletes muffinállványra pakolhattam őket, amiket karácsonyra kaptam a szerelmemtől. :)

Már miért lenne unalmas a karfiol és a brokkoli?

Annyira unom már, hogy sokan a karfiolt nem tudják másként elképzelni, csak rántva...jó, persze, az is nagyon fincsi, de olyan sok más módon el lehet még készíteni és én annyira de annyira imádom! Levesnek, párolva, sütve, karamellizálva, rakottan, csőben sütve, Dubarry módra...és még sorolhatnám naphosszat. Karfiol utáni sóvárgásomat kielégítendő, keresgéltem a neten virágzöldséges receptek, ötletek után. Így bukkantam rá a kéksajtmártásos sült brokkoli alapötletére a Chili&Vanília blogon, igaz Mautner Zsófi csak brokkoliból készítette, én azért a saját szám ízére variáltam, megkevertem karfiollal. Mindkét zöldségből fél-fél fejet használtam fel. Persze kinek mekkora adag szimpatikus, én ha ezt készítek, szeretem ha marad belőle másnapra, lehűtve igazán finom szerintem. Az is nagyon szuper ebben az isteni ételben, hogy fogyaszthatjuk magában is, frissen kifőtt gnocchival, tésztával vagy grillezett húsokkal, de én így magában imádom, ahogy van. Mesés, ahogy a szemernyit édeskés párolt karfiolt bevonja a krémesen lágy, jellegzetes ízű kéksajt mártás (azt hiszem nem kell részleteznem, hogy a kéksajtok is a kedvenceim közé tartoznak), mindennek tetején pedig ropogósra sül a zsemle/kenyérmorzsa és a durvára aprított dió. Tökéletes harmónia, vegáknak pedig egyenesen kötelező kipróbálni!

 

Recept:

• fél fej karfiol, fél fej brokkoli
• 3-4 dl tejszín
• kéksajt (mennyisége az ízének erősségétől függ)
• 2 gerezd fokhagyma
• löttyintésnyi fehérbor vagy vermut
• só, bors, frissen reszelt szerecsendió
• tetejére 1-2 evőkanál zsemle- vagy kenyérmorzsa és 1 jó marék durvára aprított dió

A brokkolit és karfiolt rózsáira szedegetem, megmosom és sós vízben roppanósra főzöm (ez forrás után épp hogy csak 1-2 perc, sütőben még úgyis sülni fog, de ha nem vagytok biztosak benne, villával ellenőrizzétek folyamatosan) Ha ez megvan, leszűröm és kivajazott jénaiba öntöm zöldségrózsákat. Jöhet a mártás: a tejszínt forralni kezdem óvatosan, folyamatosan kevergetve, nehogy odakapjon, közben fűszerezem a sóval, borssal és szerecsendióval és belezúzom a 2 fokhagymagerezdet és belelöttyintem a bort. Ha forrásponthoz közelít, beleolvasztom a kéksajtot. Ennek a mennyisége attól függ, éppen milyen típusút/erősségűt kapok. Legutóbb az Aldiban vásároltam, az nagyon kellemes, nem túl erős ízű kéksajt, abból simán beleolvasztottam az egész csomaggal, 150 g-os volt. Erősebb ízű sajtból persze elég úgy 50-100 g közötti mennyiség. A sajtot felolvasztom a tejszínben és az egészet mártás sűrűségűre beforralom, de egy kis habarással is nyugodtan rá lehet segíteni a kívánt állag elérésére, én pl. sűrűn és krémesen szeretem, sok szósszal. Az elkészült mártással nyakon öntjük a jénaiban csücsülő zöldésgvirágokat, a tetejére szórjuk a morzsát és a diót, majd a sütőbe toljuk és 200 fokon addig sütjük, míg a sajtmártás bugyogni fog és a teteje aranybarnára pirul. Mennyei zöldséges ebéd vagy vacsora, ha az ember már látni sem bírja a súlyos hússzeleteket.

Fűszeres almás-karamellás szelet

Nem is nagyon tudnék most lélekmelengetőbbet elképzelni így télen ennél a sütinél...egy bögre tejet megragadva, ölünkben egy tányér illatos, omlós süteménnyel, betakarózva, bekuckózva a meleg szobából lesni a kinti világot. Nagyon szeretem ezt művelni a lazítós hétvégéken...A recept egyébként a toffee apple-ből eredeztethető, a toffee apple az angolok karamellbe mártott almája, amit ők a november 5-i Bonfire Night (nemzeti hálaadás) alkalmával előszeretettel készítenek és fogyasztanak, nagyon fincsi egyébként, volt alkalmam megkóstolni a ropogós édességet. A sütemény tésztájába kerül datolyapüré, amitől igazán szaftos és simogatóan puha lesz, a fűszerek, az alma és a karamellöntet pedig mesés összhangot alkotnak, egyszerű, gyors  és nem utolsósorban, szerintem szupermutatós is, bármilyen ünnepi asztalon megállja a helyét akár. A recept egy régebbi BBC Good Food magazinból van.

Recept:

• 200 g datolya
• 200 ml tej
• 250 g vaj
• 280 g liszt
• 200 g barna cukor
• fél tk sütőpor
• 4 nagy tojás
• 1 csapott evőkanál mézeskalács fűszerkeverék
• 1 teáskanál vanília kivonat

Tetejére:

• 3 kisebb alma
• egy jó maréknyi tejkaramella, 1 löttyintés tej (kb. 1 ek)
• porcukor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tejben a datolyákat egy kisebb lábasban feltesszük forralni, amint felforrt, le is kapjuk a tűzhelyről és hűlni hagyjuk. Amikor már hozzá tudunk nyúlni, magozzuk ki a datolyákat és húzzuk le róluk a héját, ez a forralás után nagyon könnyen fog menni, nem kell aggódni. Ezután botmixerrel pürésítsük a datolyahúst a tejjel, és adjuk hozzá az összes többi hozzávalót, keverjük simára. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, majd rászeleteljük a meghámozott almát, mehet a sütőbe 45 percre.

Amíg sül, elkészítjük a karamellszószt: a maréknyi tejkaramellát a löttyintésnyi tejjel összeolvasztjuk és félretesszük. Ha megsült a sütemény, kevéske porcukorral meghintjük, rácsorgatjuk a karamellszószt és kockákra vágva tálaljuk.

Karácsony és florentin

Biztosan többen ismeritek az eredetileg Firenzéből származó, ropogós, mandulás florentin süteményt, amibe kerül mindenféle kandírozott jóság meg mandula, és az egészet egy mézes-tejszínes anyag fogja össze, és csokoládéval kenik be az alját. Most karácsonyra ennek az aprósüteményes változatát sütöttem többek között.  Kapott egy finom, vajas-omlós tészta alapot, erre a florentin réteg, és a végeit olvasztott étcsokoládéba mártogattam. Került bele kandírozott narancs-, és lime héj, meg koktélcseresznye, igazán fincsi és mutatós kis ünnepi süti kerekedett belőle és még csak nem is volt macerás...persze, tudjátok, hogy azok nem is igazán a szívem csücskei. :) A recept egy anyukám által régóta őrizgetett-dédelgetett, Nők Lapjából kivágott oldal, nem tudom mikori lehet, de a papírja már enyhén sárgás színezetet szerzett az elmúlt jó pár év alatt. Most megosztom veletek, és egyúttal kívánok minden drága olvasómnak és követőmnek nagyon boldog karácsonyt!

Recept

Tészta:

• 300 g liszt
• 1 kávéskanál sütőpor
• 1 csipet só
• 180 g vaj
• 90 g porcukor
• 1 vaníliás cukor
• 1 tojás

Florentin réteg:

• 100 g kandírozott narancshéj
• 100 g kandírozott lime héj
• 100 g koktélcseresznye
• 1,25 dl tejszín
• 50 g méz
• 50 g vaj
• 150 g porcukor
• 150 g szeletelt mandula
• 200 g étcsokoládé megolvasztva

A tésztához a hozzávalókat gyors mozdulatokkal összegyúrjuk és folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük pihenni. Jó tanács: mindig várjuk ki a pihentetési időt ezeknél a gyúrt, vajas tésztáknál, mivel csak akkor lesz finom omlósan ropogós, ha a kézmelegtől vissza tud hűlni a vaj a tésztában. És persze kinyújtani is könnyebb lesz. Amíg pihen a tésztagombóc, a florentinhez összeforraljuk a tejszínt, porcukrot, mézet és a vajat, majd belekeverjük a mandulát, és a kandírozott finomságokat és hagyjuk lehűlni. A sütőt előmelegítjük, a tésztát pedig kinyújtjuk lisztezett deszkán, és sütőpapírral bélelt tepsibe emeljük, úgy hogy rátekerjük lazán a sodrófára, a tepsiben pedig kihajtogatjuk. Erre jöhet mandulás réteg, mehet a sütőbe 180 fokra, 30 percre. Ha kész és lehűlt, nagyjából 2x5 cm-es szeletkékre vágjuk és a 2 végét olvasztott csokoládéba mártogatjuk, majd rácsra vagy sütőpapírra sorakoztatva megvárjuk, hogy a csoki teljesen megszáradjon.

Marcipán és csokoládé mousse

Ami egyébként nálunk Bombi torta. Szívecském szerint, mivel épp olyan fűszeres a tésztája és pikáns lekvárcsík húzódik meg őbenne, majd csokival be van vonva...ez az ő hatalmas kedvence és be kell vallanom töredelmesen, nálam is benne van a top 3-ban. Korábban már írtam róla, a Spongyabob torta is ugyanez volt, amit feltettem régebben, most azonban végre eljutottam oda, hogy a receptet is sikerül megosztanom veletek. Ez a torta amúgy fantasztikus édesség lehet karácsonyra is, és nem is feltétlenül muszáj tortaformára sütni. Ha szelet sütikéket szeretnénk készíteni belőle, akkor olyan 23x23 cm-es négyzet fog belőle kijönni, torta formában pedig szintén a 23 cm-es átmérőjű formát fogja kitölteni. Persze duplázhatjuk az adagot, és akkor nagyobb tortát kapunk. 

Recept:

Tészta:

• 3 tojás
• csipetnyi só
• 9 dkg kristálycukor
• 1 vaníliás cukor
• 5 dkg liszt
• 3 dkg étkezési keményítő
• 2 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
• pikáns lekvár a lapok közé (ribizli, meggy, szilva pl.)

Csokoládéhab:

• 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé
• 3 dl tejszín

Bevonáshoz:

• 40 dkg marcipán (nyújtható, fehér)
• 20 dkg étcsokoládé
• 2-3 evőkanál semleges ízű olaj

A tésztához a tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük, a sárgáját meg a cukorral kikeverjük. Összeforgatjuk a kettőt, beleszitáljuk a lisztet, a keményítőt és a fűszert, majd sütőpapírral bélelt formában, előmelegített sütőben 200 fokon 20 perc alatt megsütjük. (tűpróba!) Ha kész, formában hagyjuk kihűlni, majd kettévágjuk és megkenjük a lekvárral, és összeragasztjuk a 2 lapot. A habhoz a csokoládét felolvasztjuk, majd szobahőmérsékletűre hagyjuk hűlni. Ez alatt a tejszínt (itt is erősen ajánlom a Cserpes Sajtműhely valódi tejszínjét, hihetetlenül meg fogja könnyíteni a dolgotokat) kemény habbá verjük és beleforgatjuk az olvasztott csokoládét. A tésztára kenjük egyenletesen és fél órára hűtőszekrénybe tesszük, hogy kellően megdermedjen. Ezután bevonjuk marcipánnal: a marcipánmasszát porcukrozott felületen kinyújtjuk a torta méretére és beborítjuk vele a tortát. Erre jöhet a csokoládébevonat: a csokit megolvasztjuk és 2-3 evőkanál olajat adunk hozzá, így nem fog roppanósan töredezősre kötni és sokkal egyszerűbben és szebben fogjátok tudni szeletelni majd. Hűtsük tovább egy fél órát még legalább, és lehet neki esni. Mennyei összhangot alkot a pikáns, fűszeres alap, rajta a picikét kesernyés étcsokoládé hab és az édes marcipán. Igazán ünnepi;)