Csokitorta

Legutóbbi kreatív rohamom eredménye többek közt egy diós-rumosmeggyes csokitorta, ami egy jóbarátom szülinapjára készült, melyet az ő kedves barátosnéje rendelt nálam:) Az igény a következő volt: diós legyen a piskóta, legyen benne gyümölcs és csokikrémes legyen. No, hát így is lett, ez a torta az én egyik személyes kedvencem, anyukám is ezt sütötte nekem a szülinapomra.:) 

 Imádtam ezt a tortát elkészíteni és díszítgetni, a csokitorták mindig a szívem csücskei. Ja, és a beletűzdelt kis csokidíszeket is saját kezűleg készítettem el előző este, pofonegyszerű és nagyon látványos díszeket művelhetünk ezzel a módszerrel: töltsünk egy tasakba olvasztott csokoládét, hűtsük le, amíg az állaga már nem lesz teljesen hígan folyós, vágjuk le a tasak sarkát, de vigyázzunk, pici nyílást kell hagynunk ahhoz, hogy szép vékonyan tudjunk majd rajzolni. Sütőpapírra bármilyen formát megrajzolhatunk így csokiból, várjuk meg, míg megszilárdul, majd díszítés előtt tegyük hűtőszekrénybe pár percre papírostól, így könnyebb lesz majd leszedni és dolgozni vele.

Recept: 

 Tészta: 

• 8 tojás szétválasztva
• 24 dkg porcukor
• 16 dkg darált dió
• 6 dkg zsemlemorzsa
• 5 dkg liszt
• fél csomag sütőpor

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, a sárgáját a porcukorral habosra keverjük. Adjuk hozzá az összes többi hozzávalót majd keverjük az egész masszát a habhoz. Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tortaformába töltjük és 180 fokon kb 45-50 percet sütjük. (tűpróba!)

 Krém:

• 18 dkg cukor
• 2 egész tojás 
• 1 dl tej
• 1 evőkanál liszt
• 1 evőkanál jó minőségű holland kakaópor
• 10 dkg Rama margarin

A krém összes hozzávalóját, kivéve a Rama-t, egy lábasba öntöm, és folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm. Ha kihűlt, kikeverem a 10 dkg Rama-val és opcionálisan bármilyen gyümölcsöt is belekeverhetünk, ez most rumosmeggyel készült.

Ha a tészta kihűlt, kettévágom, megtöltöm a krémmel, keveset félreteszek belőle, hogy kívül is bekenhessem. Ha a képen látható kinézetet szeretnétek elérni, akkor dupla adag krémet főzzetek, így bőven marad csillagcsöves nyomózsákba is, amivel szépen ki lehet díszíteni. Ja, és pofonegyszerű;) 

Szösszenet...:)

Valóban csak egy szösszenetnyi poszt következik most, mivel fáradt vagyok, és úgy gondolom, nem is lenne érdemes ezt nagyon tovább ragozni...A kéksajtot általában az emberek vagy imádják, vagy fújolnak rá. Középút nincs. Ez olyan, mint a szarvasgomba, ott sincs olyan, hogy "elmegy kategória". Én imádom, de az anyukám még a szagától - bocsánat, illatától - is kirohan a házból. Na de kanyarodjunk vissza a kéksajthoz és az apukám által ültetett őszibarackfán termő mennyei, méznél is édesebb, lédús és zamatos barackhoz. Ez a két dolog kombinálva elsőre talán szokatlan lehet, de higgyétek el, az egyik legizgalmasabb és legüdítőbb nyári csemege. Felszeletelek pár őszibarackot, rámorzsolok pár szelet minőségi kéksajtot és lehet lakmározni. Ha netán egy pohárka jóféle aszúval is megkoronázzuk, a mennyekben fogjuk érezni magunkat;) Ugye, hogy mindig a legegyszerűbb dolgok a legfinomabbak?

És jöjjön egy bónusz +1 szösszenet, ha már a szarvasgombáról is szó esett. Hasonlóan hipergyors ám annál ízletesebb és izgalmasabb fogás: 1-2 darab vilmoskörtét (vagy bármilyen körtét, ki amilyen fajtát szeret) meghámozok, felkockázok, meglocsolom szarvasgombás olívaolajjal, és bőven megszórom frissen reszelt parmezánnal. Próbáljátok ki, de vigyázat, veszélyes, függővé tesz!!! Mennyei lehet köretnek, előételnek is, vagy csak simán magában. Egy jó nagy adaggal...kevéssel úgysem fogod beérni;)

Kicsit fitten:)

Mivel a málnánk is érik, igencsak szép számmal, szedtem ma egy jó doboznyit, és jól bevacsoráztam belőle egy kis müzlivel meg joghurttal. Isteni vacsi lett belőle és természetesen cukormentes;) Próbáljátok ki, iszonyat egyszerű és nagyon finom. 

A müzlit száraz serpenyőben megpirítottam, így finomabb és ropogósabb is lett. Ha lehet, válasszunk hozzáadott cukor nélküli müzlit, nem kell még pluszban bevinni a szervezetünkbe, ha nem muszáj. Ha megpirult, egy tányérra borítom és hagyom, hogy lehűljön. Addig 1 pohár natúr joghurtot pár csepp édesítőszerrel (stevia) elkeverek. A müzlire borítom, a tetejét megszórom málnával és gyorsan befalom. Persze, bármilyen gyümölccsel istenien működik, ribizlivel, cseresznyével, eperrel, meggyel...hmm. És ha még mindezt egy csipetnyi fahéjjal megszórjuk, nemcsak pompás desszert, vagy remek fogás kerekedik belőle, de még zsírt is égetünk. Hiszen a fahéj kitűnő zsírégető fűszer és nem utolsó sorban csökkenti a vércukor- és a vérkoleszterin szintet. Na, szeretjük a fahéjat? :)

Cseri cseri lédi...:)

Cseresznye szezon, nyamm...hatalmas cseresznyefánk idén is temérdek mennyiségű, nagy szemű, isteni csonthéjast termett, nem is győzzük kitalálni, mi legyen vele. Javarészt persze megesszük:) aztán megy a fagyasztóba is belőle, kimagozva, mert télen ha az ember lánya egy is cserkós rétesre vágyik, csak előkapja és rögtön tálalhatóak a nyári ízek. Ma reggel pedig szedtem egy adagot pitének. Pofonegyszerű...Pontosan nem tudnám megmondani, mennyi cseresznyéből készült, csak úgy ránéztem a pitetálra és bemértem, mennyi töltelék férhet bele. Azt hiszem úgy kb. 70-80 deka körül lehetett egyébként...

És a recept:

Tésztához:

• 25 dkg liszt
• 5 dkg vaj
• 10 dkg cukor
• fél evőkanál sütőpor
• 1 evőkanál méz
• 1 tojás

A recept továbbá ír még bele egy kevés tejet (2-3 cl), én beletettem, de nem kellett volna, túl lágy lett és még több lisztet kellett bele tennem. Szóval tejet csak abban az esetben, ha úgy látjátok, hogy még felvenné, mert túl kemény.

Töltelék:

• Kimagozott cseresznye, 70-80 dkg
• 5 dkg cukor
• 1-2 teáskanál fahéj
• 2 evőkanál zsemlemorzs

Kezdjünk a cseresznyemagozással:) Majd szórjuk meg a cukorral, fahéjjal és tegyük félre. A tészta hozzávalóit gyúrjuk össze, és tegyük egy fél órára hűtőszekrénybe folpackba csomagolva. Majd lisztezett deszkán nyújtsuk ki, tegyük kivajazott piteformába úgy, hogy a peremén is felérjen a tészta. A cseresznyét csepegtessük le, öntsük a tésztára és szórjuk meg 2 evőkanál zsemlemorzsával, és toljuk be sütőbe. 180 fokon süssük 30 percet. Majd tegyük rá a marcipánból vágott kis csíkokat, rácsot kialakítva. Aki nem szereti a marcipánt, az rácsozhat tésztával is, csak ne felejtsen el félrerakni belőle a nyújtás előtt :) Majd a ráccsal süssük további 15 percet. Nyamm...

Charlotte

Szívemnek egyik legkedvesebb évfordulójára, kedvesemmel történt megismerkedésünk 1. évfordulójára készítettem ezt a pofonegyszerű, ám annál látványosabb és finomabb, könnyű, nyári édességet, az epres-málnás charlotte-ot. Azért is írtam, hogy pofonegyszerű, mert bevallom töredelmesen, picit most csaltam, kész, tölteni való piskótatekercset vettem, kettőt, amiket megkentem málnalekvárral, felszeleteltem, és kiraktam a szeletekkel egy gömbölyű tál belsejét. (Ha van időnk, természetesen meg is süthetjük a piskótákat, én is azt szoktam inkább preferálni) Amennyiben nagyon biztosra akarunk menni, kibélelhetjük folpackkal a tál belsejét, de nekem eddig még sosem volt problémám a kiborítással, pedig már sokszor csináltam. Ha megvagyunk a szeletek kirakosgatásával, jöhet a töltetlék: nálam ez most túrós-epres volt. 3 csomag túrót, 2 pohár natúr joghurtot, némi édesítőt (mézzel is isteni) és kb 3 dl eperpürét összekevertem. Használhatunk persze friss, darabolt epret is, vagy bármilyen más gyümölcsöt, ami épp otthon van. Majd a végén hozzádobtam 2 tasak zselatin fixet, ebben az a szupi, hogy sem főzni, sem áztatni, semmit nem kell vele bíbelődni, csak bele a krémbe a végén, alaposan elkeverni és lehet is beletölteni a charlotte-forma belsejébe, majd a tetejét is rakjuk ki piskótatekercs-szeletekkel. Egy éjszakára tegyük hűtőbe, ha ennyi időnk nincs, akkor is legalább 2-3 órát hűtsük, majd borítsuk ki a gömbölyű formából az incsifincsi nyári desszertünket egy tortatálra és arassuk le a babérokat!:)

Szülinap II.

Történt ugyanis, hogy az én szülinapom után nem sokkal következett az én szerelmem születésnapja. Rengeteg ötletelés után az az egy biztos volt, hogy Spongyabobnak valahogy, valamilyen formában szerepelnie kell a tortán. Na meg persze az, hogy az ízesítés az marcipános-csokoládémousse torta lesz, mivel ez az abszolút kedvence. Első ötlet az volt, hogy magát a tortát is Spongyabob alakúra sütöm, azaz egy téglatestet készítek és erre jön majd a sárga marcipánborítás és a kis szivacs testének kialakítása. Nem ez a verzió került megvalósításra, mivel abból gigantikus méretű torta lett volna, így maradtam a hagyományos kerek verziónál, marcipán figurával. Ennek a tortának a receptjét is a napokban fogom updateolni, mivel ezt sem készítettem ide a laptopom mellé...A sütemény tésztája 2 réteg fűszeres piskótatészta, amik valamilyen pikáns lekvárral vannak megkenve, pl.: meggy, ribizli, piros áfonya vagy esetleg szilva is szóba jöhet. Erre jön rá egy magas réteg étcsokoládé mousse, de ha valaki nem rajong az étcsokiért, természetesen tejcsokoládéból is elkészítheti, bár kétség nem fér hozzá, étcsokoládéból az igazi;) Következő lépésben ezt az egészet beburkolom marcipánnal és bevonom étcsokoládéval. Kár volna további szavakat fecsérelni az összhatásra...Leírhatatlan. Ha választanom kellene az életemben kóstolt legfinomabb sütemények közül, a mamám cseresznyés rétese és anyu csokis diótortája mellett ez lenne a 3. befutó. Mennyei!

Kis sárga barátunk testét teljes mértékben saját kezűleg színeztem és formáztam, és ezt a részét élveztem a legjobban a tortakészítésnek:) Sajnos a bevonás nem sikerült valami szépen, nem tudom mi lehetett az oka, de valamiért nem olvadt tökéletesen simára a csokoládém...
Elkészítettem már ezt a tortát szívecskés változatban is:

Szülinap I.

A hétszázát, idejét sem tudom már mikor írtam utoljára bejegyzést...de hát ilyen ez a pop-szakma, hála az égnek zajlik az élet körülöttem. Bár a szülinapom nem mostanában volt (április 30.) de feltétlenül írnom kell arról a tortáról, amit anyukám sütött nekem meglepetésként. Kicsi korom óta nagy kedvencem, és olyan rég nem csinálta már, hogy komolyan meglepett, amikor reggel pizsiben, félig még begyógyult szemekkel megpillantottam a konyhapulton: a csokoládékrémes diótortát. Imádtam. A tésztája habos, légiesen könnyű és pihe-puha, a csokikrém pedig bársonyosan simogatja az ember ízlelőbimbóit, együtt a kettő pedig bomba siker.  Recept is következik hamarosan:) Sajnos most úgy ültem le írni, hogy nincs idekészítve egy darab recept sem a kezem ügyébe, de a napokban pótolom, ígérem. Ha kivárjátok és kipróbáljátok, nem bánjátok meg, tutira;)

És hadd emeljem ki az egyik nagyon kedves ajándékomat a rengeteg közül, amikkel az én édibédi barátaim megleptek: egy konyhai fáklya a tesómtól! Megvan ennek az előzménye, történt ugyanis, hogy előre elkészítettem egy nagyobb adag creme brülee-t, de a régi lángszóróm megadta magát sajnos. Az öcsémet az őrületbe kergettem, hogy "de csak töltsd fel nekem, más baja biztosan nem lehet" de csak nem akart működni. Így hát a krémdesszert felét karamellréteg nélkül kanalaztuk el... De ez végre szuper kis gép, imádom és kaptam hozzá 2 db szívecske alakú ramekin-tálkát is. És ami a legfontosabb: PINK színű!!! Van ennél gyönyörűbb a világon? :)