Mama karácsonyi csokija

Sokat gondolkoztam, megosszam-e veletek ezt a kis családi receptet, vagy maradjon örökre ez a mi kis kincsünk, de úgy döntöttem írok róla. Remélem ezt a kedvenc unokatesóim sem bánják, akikkel együtt ez a falat omlós csoki a gyerekkorunkat jelenti, és a rengeteg mamánál együtt töltött időt meg mindenféle gaztettet, amiket elkövettünk. Most, hogy hosszú idő után újra megfőztem ezt a csokit, előtört a tengernyi emlék. Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen unokatesókkal nőttem fel, akikkel örökre szól a barátságunk is, rengetegszer jut eszembe, mennyire szuper volt együtt...De felnőttünk, és azóta kedvenc unokanővérkéimnek is picikéik születtek, akik remélem legalább annyira jó barátok és unokatesók lesznek, mint amilyenek mi voltunk/vagyunk! ;) 
És akkor kanyarodjunk vissza a recepthez: 


Hozzávalók:

• 1/4kg tejpor,
•  7dkg cukrozatlan kakaópor, 
• 1 vaníliás cukor,

1/2 kg cukorból és 2 dl vízből szirupot főzünk: forrástól számítva pontosan 10 percet főzzük, majd felolvasztunk benne 10 dkg vajat (szigorúan vajat, nem margarint). Ha elolvadt, apránként hozzákeverjük a tejport, kakaóport és a vaníliás cukrot és közben folyamatosan keverjük, hogy csomómentes legyen. Legjobb, ha kétemberes a dolog, nekem mindig apukám segít beleszórni, én meg közben keverem, mert a végén olyan sűrű massza lesz, hogy bizony kemény izommunka elkeverni :) Ha simára kevertük, mehet egy sütőpapírral bélelt tepsibe, hagyjuk megszilárdulni és fel lehet kockázni. Nem kell kétségbeesni, ha nem szilárdul meg azonnal, nálam előfordul, hogy akár 1-2 nap is kell neki, mire vágható állapotot ér el. Akkor felkockázzuk, és lehet falni. A nagymamám mindig formákba öntötte, úgy hogy kibélelte csomagolóval a formát, beletömködte a csokit, majd mikor megszilárdult, szalagot kötött rá, és felakasztotta a karácsonyfára :) Mi pedig lelopkodtuk...Nem lesz olyan sima, mint a bolti csokoládék, de omlós és sokkal-sokkal finomabb :)