Karamellás-körtés túrópite

Szóval a nagymamámtól kapott nagy táska körtét ettük-ettük egy darabig, de ennyit ember el nem fogyaszt, és féltem, hogy hamar tönkre fog menni, úgyhogy gondolkodtam...volt egyszer régen egy olyan túródesszert, amire körtés-karamellás öntetet lehetett rácsurgatni, talán Milli, de nem emlékszem pontosan. Csak arra, hogy nagyon-nagyon imádtam, és már nem lehet kapni sajnos. Hát nekem ez az íz rögtön beugrott, úgyhogy sokat nem is gondolkodtam, hogy mi legyen, már csak azon, hogy hogyan valósítom meg. Körülnéztem a neten is ez ügyben, temérdek receptet találtam, de valahogy egyik sem olyan volt, ami az én szám íze szerint való lenne, ezért olyan találtam ki, ahogyan én szeretem.:) A tészta a hagyományos, omlós pitetészta, erre túrókrém, szaftos körte, a végén pedig kegyetlenül karamellöntetbe fojtottam az egész pitét...

Recept:

Tészta:

• 300 g liszt
• 150 g vaj
• 60 g cukor
• 1 tojás
• csipet só

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal tésztagombóccá gyúrjuk, folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük. Addig elkészítjük a krémet:

Krém:

• 25 dkg túró
• 1 kis pohár tejföl
• 1 joghurt
• 2 tojás
• pár csepp vaníliakivonat (vagy vaníliás cukor)
• 1 evőkanál liszt

Összekeverjük. Ennyi...

A tésztát gyorsan kinyújtjuk, én 26 cm-es formát használtam kivajazva, kilisztezve, ebben a tésztát 10 percet elősütöttem, majd beleöntöttem a túrókrémet, azzal sütöttem kb. 20 percet, majd a tetejére szeletelt körtével ( kb. 4-5 kisebb darab) még kb. 20-30 percet, amíg megpuhul és egy kis színt kap a teteje. Addig elkészítjük a karamellt: 20 dkg cukrot kevergetés nélkül egy nagyméretű és lapos (lehetőleg teflon) lábasban megolvasztunk és enyhén barnásra karamellizálunk lassú tűzön. Ha ez megvan, 2,5 dl habtejszínnel felöntjük, óvatosan, mert fröcskölhet a hőmérséklet különbség miatt, tehát álljunk picit hátrébb. Először meg fog kötni, de semmi pánik, ez teljesen normális, tegyük vissza a tűzre és közepes lángon kevergessük, szépen fel fog olvadni. Én még beledobtam egy csipetnyi sót is, nagyon jót tesz neki. Ezzel nyakon öntjük a kész pitét, és teljesen kihűtjük, hogy a tetején a karamell is kicsit megdermedjen. Ha elérte ezt az állapotot, felszeleteljük és jóízűen elmajszoljuk.

Bolognai szósz télire elrakva, a kertünkből

Ültettünk pár tő paradicsomot, gondoltuk, a családnak pont elég lesz majd, ami terem rajta...A szorgos "kis" tövecskék persze ontották a szebbnél szebb, színesebbnél színesebb és mindenféle formájú és méretű paradicsomokat, amiknek az íze meg sem közelíti a bolti, kényszerérlelt, agyonpermetezett, paradicsomnak nem nevezhető zöldségét. Szóval nem csak a családnak lett elég, rengeteget elosztogattunk belőle, de így is folyton csak nő és érik...így villant az ötlet az agyamba: befőzöm bolognai mártásnak. Akkor persze még nem tudtam, mire vállalkozok. Maga a befőzés nem is nagy mutatvány, hanem a passzírozás! Na, nekem nem volt passzírozó berendezésem, ezért sűrű hálós tésztaszűrőn dolgoztam át a 2,5 kg paradicsomot. Na, azt a részt nagyon utáltam...de a többi gyerekjáték!;) Én így készítettem:

• 2,5 kg paradicsom
• 2 fej vöröshagyma 
• 2 szál fehérrépa
• 2 szál sárgarépa
• 1 kis zellergumó
• 2-3 ág friss rozmaring
• 1 jó maréknyi friss bazsalikom, felaprítva
• 1 fej fokhagyma gerezdekre szedve

A paradicsomokat megmossuk és felkockázzuk, majd feltesszük főni egy nagy, lehetőleg teflon lábasban. Folyadék nem kell hozzá, mert a paradicsomkockák nagyon hamar elég sok levet fognak ereszteni, ebben vidáman puhára főhetnek. Meghámozni sem kell őket, mert a passzírozón a héj is fent fog akadni. Puhulásig főzzük. 

Amíg ez tart, addig meghámozzuk a vöröshagymát, finomra vágjuk és olívaolajon üvegesre pirítjuk. A répákat, zellert meghámozzuk, lereszeljük és ezt is a hagymához adjuk, puhára pároljuk, félretesszük.

Amikor a paradicsom puhára főtt, jöhet a passzírozás. Ha van passzírozónk, akkor örülünk neki, ha nem, akkor tésztaszűrőt és kanalat ragadunk és jól átdolgozzuk a paradicsomhúst. Ha kész, mehet rá a paradicsomlé a lereszelt zöldségekre, sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint mehet rá cukor/édesítőszer, belenyomjuk a megpucolt fokhagymát, a rozmaringot és az aprított bazsalikomleveleket, egy fél órát még főzzük így. Botmixerrel a végén simára dolgozzuk a mártást, és mehet az alaposan kimosott üvegekbe. Először minden üvegbe csak 1-1 merőkanálnyi forró szószt tegyünk, így töltsük meg őket apránként, óvatosan, így nem kell a forró vízbe állítással pepecselnünk. A végén pici szalicilt vagy na-benzoátot szórunk rá, lezárjuk és száraz dunsztban kihűtjük (jól bebugyoláljuk, míg ki nem hűl), majd száraz, sötét helyen tároljuk, míg meg nem esszük. Isteni finom, használhatjuk bolognainak vagy milánóinak, vagy bármilyen tésztaszósznak még plusz zöldségekkel gazdagítva.